| Téma: Autonómia |
|
| Rendes Kis |
|
 Újabb ruszin gyűlés Kárpátalja autonómiájáért
A március 14-én tartott gyűlésen részt vett a “Podkarpatszkij Ruszinok
Egyesülete”, a “Ruszin Mozgalom”, a “Podkarpatszkij Ruszin Szojm”, a
“Duhnovics Egyesület”. A közös követelésük az, hogy ...
... http://karpathir.com/?p=27863 |
|
| Rendes Kis |
|
 Román lap: Erdély el fog szakadni Romániától
Románia rövid időn belül el fogja veszíteni Erdélyt és ez ellen szinte semmit se tehet – írja a Jurnalul National.
A román lapba Ilie Șerbănescu írt elemzést, amelyet a kolozsvaros.ro közölt magyarul. A neves közgazdász és egykori
reformügyi miniszter (1996-98) szerint az ország új elnöke nem kerülheti meg, hogy Erdély és a Regát folyamatos
távolodásával foglalkozzon. A szakember rámutat. minden régiók a politikai határoktól függetlenül a gazdasági, hatalmi
pólusok vonzáskörzetében mozognak. Úgy látja, hogy
Erdély számára Bukarest a leggyengébb gazdasági hatalmi pólus a térségben. Budapest és Bécs sokkal erősebbek, és
sokkal közelebb vannak.
Miközben Brassóból, vagy Nagyszebenből nem vezet gyorsforgalmi út Bukarestbe, az autópályák nyugat felől “megérkeztek
Románia határaihoz, és Erdélyből is elindultak nyugat felé”. A külföldi befektetések “leragadnak” Erdélyben, és a Johannis
személyétől remélt német tőkebeáramlás is csak a Kárpátok ívéig jut el. Șerbănescu rámutat: Temesvárt és Kolozsvárt
hetente néhány repülőjárat köti össze Bukaresttel, míg ezeket a városokat hetente több tíz járat kapcsolja Budapesthez,
Bécshez, és Frankfurthoz.
A politikum végül követi majd a gazdaságot. Erdély Bukarestről való „leválása” valószínűleg már csak idő kérdése
– vonja le a következtetést a szerző.
Șerbănescu szerint a régió már érzelmileg is egyre kevésbé kötődik az ország többi részéhez.
“Az erdélyi többségi románok – és nem mások – fő tézise éppen az, hogy ők dolgoznak, a bukaresti mitikák (Miticã Dragomir
a román Csányi Sándor, 18 éven át állt a román futballszövetség élén, amúgy hírhedten korrupt milliárdos, tavaly vád alá
is helyezték) pedig csak szórják a pénzt!”
Az eddig nagyjából tényszerű elemzés itt távolodik el (sajnos) erősen a valóságtól. A szerző ugyanis nem kevesebbet állít,
mint, hogy “már javában zajlanak a tárgyalások” a nagyhatalmak között Erdély leválásáról, amelyeknek Románia “csak
egyszerű nézője”.
... http://karpathir.com/?p=27646 |
|
| Rendes Kis |
|
 „Kárpátalja köztársaság”
„Kárpátalja köztársaság”- feliratú matricákat ragasztottak ki ismeretlenek a Huszti járásban
több helyen – írja a transkarpatia.net.
Az esetről a Jobb Szektor egyik aktivistája Tomas Lelekacs is beszélt, aki szerint az utóbbi
időben egyre több helyen látni ilyen és ehhez hasonló dolgokat. A matricán a háttérben a
ruszin zászlót látni, mely szerinte az orosz nemzeti lobogó színeit szimbolizálja csak
fordított sorrendben.
... http://karpathir.com/?p=25100 |
|
|
| Rendes Kis |
|
Johannis Berlinben: Romániában nincs „magyar kérdés"
Romániát nem fenyegeti a Magyarországon a határon túli magyarokkal kapcsolatban megmutatkozó érdeklődés,
és Romániában nincs „magyar kérdés" – mondta Klaus Iohannis államfő csütörtökön Berlinben a német kancellárral
folytatott megbeszélése után.
Angela Merkellel közösen tartott sajtótájékoztatóján a román államfő arra a kérdésre, hogy tart-e feszültségek
megjelenésétől a magyar kisebbséggel kapcsolatban, tekintve a határon túli magyarok védelmére és érdekeinek
képviseletére irányuló magyarországi törekvéseket, azt mondta, hogy „szokatlanul nagy" érdeklődés tapasztalható
magyar részről a határon túli magyar kisebbségekkel kapcsolatban, de Romániában nem érzik úgy, hogy ez
„fenyegetettséget" jelent.
A magyar kisebbségnek vannak politikai képviseletei, és „ők a mi tárgyalópartnereink" – mondta Klaus Iohannis,
hangsúlyozva, hogy „Romániában nincs magyar kérdés".
... http://erdely.ma/kozeletunk.php?id=182197&cim=johannis_berlinben_romaniaban_n ... |
|
| Rendes Kis |
|
 Kínszenvedés politikai cikket írnom főleg ilyen, számunkra megalázó vonatkozásút. Mert be kell ismernünk, hogy egy csatát ismét elveszítettünk. Azt soha nem kérik számon, hogy milyen fegyvernemet alkalmazott az ellenfél, attól, hogy a módszerek aljasak és félrevezetőek voltak az eredmény még a könyörtelen valóság.
Az első pezsgő Vásárhelyen akkor durrant, amikor a város lakóssága dacára annak, hogy a magyarság többségben volt megválasztotta az első román polgármestert.
- Miénk lett Székelyvásárhely! – Ujjongták, és durrant a pezsgő.
A második pezsgő akkor durrant, amikor a Vásárhelyi véres pogrom után a magyarok egy része külföldre menekült:
- Menekülnek a magyarok Vásárhelyről! – Ujjongták, és durrant a pezsgő.
A harmadik pezsgő akkor durrant, amikor a Székely Nemzeti Tanács bejelentette, hogy lemond a vértanúk napjának megünnepléséről és a városban való felvonulásról szervezett formában.
- Meghátráltak a magyarok. Ugye, hogy lelehet győzni őket is! – Ujjongták és ismét pezsgőt durrantottak örömükben.
Mert féltek uraim, úgy érezték, hogy sarokba szorítja őket a székely virtus, és ne feledjük az egyszerű ember nem csak azért fél, mert sarokba szorítva érzi magát. Hanem azért is, mert tart az ismeretlentől. Megszokta a függőséget, és nem bír, de nem is akar független lenni, mint azok a rabszolgák, akik felszabadításuk után is visszatérnek önként gazdáik rabságába.
Az ilyen embereket könnyű megnyerni bármilyen célra, a birkát társai között vágják, le majd szemük láttára nyúzzák őket, azok meg nem fogják fel ezt ésszel. Úgy tűnik, nem akarnak, vagy nem bírnak, rádöbbenni arra, hogy a következő áldozatok mi magunk leszünk.
Most azért váltottam át többes szám első személyre, mert mi sem vagyunk kivételek a birkanép fogalma alól. Huszonöt éve már, hogy mi kis hiszékeny báránykák próbálunk összegyűlni egy seregbe, hogy ilyenformán védekezhessük az ordasok ellen. Amikor valamennyire sikerülne nekünk, jönnek magukat székely magyarnak valló okoskodó, csak magukra gondoló politikusok és pásztorbotjukkal kényük, kedvük szerint szanaszét verik alig összegyűlt nyájunkat. Sok riogatás után nem csoda hát, hogy seregünk birkái össze nem gyűlnek, hanem szanaszét legelnek könnyű prédául a rájuk leső farkasoknak.
Ne keresse senki máson a székely nép hóhérait, mert azok közöttünk vannak, élnek, járnak és gazdagodnak, vagy karrierre vadásznak, esetleg gyáván lapítanak, mint a tehénlepény a fűben.
Ha ezen az úton haladunk, és esélyt adunk ellenségeinknek a „pezsgős ünnepségekre” a következő pezsgődurranás Sepsiszentgyörgyön lesz annak a példaértékű széknek a fővárosában, amelyet én személy szerint is kiemelten tisztelek. Azután Csíkszereda fog következni a nemes lelkű és szintén sokat szenvedett Csíkország fővárosa, majd Székelyudvarhely a valamikori Székelyföld valamikori fővárosa.
Azon az utolsó pezsgődurranáson már patakokban fog folyni az ital és nagy lesz ellenségeink öröme, mert úgymond a miénkkel cseréltük ki végre Nagy Románia Székely Szívét.
Kedves székely és magyar testvéreim! Március tizedikén, amikor virágot és égő gyertyát helyeztek a mártírok emlékművénél, hagyjatok ott örök kegyeletül egy erős fogadalmat is: „földünk elvesztését ne ünnepelje több pezsgődurranás!”
Sebők Mihály
... http://erdely.ma/publicisztika.php?id=182188&cim=ujra_durranhat_a_pezsgo_maro ... |
|
|
|
| Rendes Kis |
|
Johannis: újra kell kezdeni a vitát a decentralizálásról és régiósításról
Újra kell kezdeni a vitát a decentralizálásról és régiósításról, de az elvekből kell
kiindulni, nem pedig a politikai vagy választási számítgatásokból – üzente Klaus Johannis
államfő a Községek Egyesülete Közgyűlésének.
Johannis szerint új szemléletre van szükség a román államról és területi-közigazgatási
átszervezéséről, melynek célja a hátrányok behozása és a fejlődés. Románia jelenleg a
demokratikus építkezés folyamatának új szakasza felé tart, amelyet az új politikai
realitások és a közvélemény elvárásai hoztak létre; ez a szakasz „egyrészt a politikai
intézmények reformját jelenti, másrészt pedig a mentalitás és hozzáállás változását.
... http://erdely.ma/kozeletunk.php?id=181628&cim=johannis_ujra_kell_kezdeni_a_vi ... |
|
| Rendes Kis |
|
Kőszeghy: a kelet-ukrajnai konfliktus nem a mi ügyünk
Kevés olyan magyart találni Kárpátalján, aki magáénak érezné a kelet-ukrajnai konfliktust – tudta meg a maszol.ro Kőszeghy Elemértől, az Ungváron kiadott Kárpáti Igaz Szó főszerkesztőjétől. A hangulat több mint nyomasztó: az emberek az utolsó tartalékaikat élik fel, a katonaköteles férfiakat pedig elrejti a családjuk.
Először is kaphatnánk egy helyzetjelentést a legfrissebb hadi eseményekről?
Az egyik legfontosabb hír, hogy a hivatalos jelentések szerint a tűzszünet kihirdetése óta nincsenek újabb halálos áldozatok. Ugyanakkor mindkét szemben álló fél a tűzszünet megsértésével vádolja a másikat. Továbbra is ropognak a fegyverek a debalcevei katlannál, a szakadárok ugyanis azt a területet a minszki megállapodásra hivatkozva a magukénak vallják. Szórványos harcok folynak Mariupol határában, és támadások érik Donyeck és Horlovka várásokat is. És keményen zajlik a nyilatkozatháború. A szakadárok vezetői azzal fenyegetőznek, amennyiben az ukrán reguláris hadsereg továbbra is megsérti a fegyvernyugvási megállapodást, beveszik Mariupolt, és Ukrajna második legnagyobb városa, Harkiv irányába fordulnak. Az ukrán kormányfő a maga részéről bejelentette: szó sem lehet arról, hogy hivatalosan is elismerjék a donyecki és a luhanszki népköztársaságokat, Prosenko államfő pedig – igaz, sokadszor már – a hadiállapot bevezetését helyezte kilátásba arra az esetre, ha a felkelők nem hagyják abba a támadásokat.
Kárpátalján milyen a hangulat?
Ha azt válaszolom, nyomasztó keveset mondok. És ez nem nemzetiségfüggő! Egyelőre mindenki bízik abban, hogy béke lesz az országban, de nagyon kevesen hisznek is benne. Az emberek idegrendszere már így is az összeomlás határán állt, hiszen száz számra érkeztek a mozgósítottak címére a behívók. Nagyon keveset sikerült utolérni a hadkiegészítő munkatársainak, mert a férfiak vagy odahaza, vagy külföldön bujdosnak. A rejtőzködéssel a tűzszünet kihirdetése óta sem hagytak fel, mivel az elrendelt mozgósítást sem szüntették meg. Az egyre nagyobb gazdasági kilátástalanság is rányomja bélyegét a közhangulatra: az állami alkalmazottak bérét befagyasztották, az ukrán fizetőeszköz viszont nem hetente, hanem naponta veszít az értékéből – míg tavaly ilyenkor 8 hrivnyáért lehetett egy dollárt vásárolni, ma már 25-be került – az árak és a közműdíjak meg mindeközben az egeket ostromolják.
Nem túlzás: az emberek az utolsó tartalékaikat élik fel. Mindeközben a kormány – eleget téve az IMF követeléseinek – újabb áremeléseket helyez kilátásba: a gáz ellenértékét például az elkövetkezendőkben minimum négyszeresére kívánják feltornászni.
Viszik-e a magyar fiatalokat is? Magyar halottak is vannak?
A mozgósítás a 20 és 60 év közötti férfiakra terjed ki, attól függően, hogy az illető hol és milyen rangban szolgált. A nemzetiség nem játszik szerepet, így természetesen a magyaroknak is megpróbálják kikézbesíteni a behívókat. Ez otthon és a munkahelyen lehetséges és csak személyesen: nos, amikor a “povesztkát” megpróbálják átadni a címzettnek, szinte senki sem tartózkodik otthon – az értett családok éjjel-nappal zárva tartják mind a kaput, mind a házajtót –, többen pedig vagy otthagyták a munkahelyüket, vagy szabadságot vettek ki. Arra vonatkozó adataink nincsenek, hogy hány magyart sikerült mozgósítani – de tény, számarányuknál nagyobb mennyiségben nem kapnak behívót –, csak azt tudjuk, a kárpátaljai halottak száma megközelíti a hatvanat és ebből három magyar.
A magyarok hogyan állnak hozzá az oroszok harcához?
Kevés olyan magyart találni, aki magáénak érezné a kelet-ukrajnai konfliktust. A többség úgy tekint rá, mint egy szláv – ukrán-orosz – testvérháborúra. Talán meglepő, de a többség a szakadárokkal, még pontosabban azok autonómiatörekvéseivel szimpatizál. Ennek megvan a magyarázata, hiszen a javarészt egy tömbben élő kárpátaljai magyarok is többször jelezték, hogy jogot formálnak egyfajta önrendelkezésre: területire és/vagy kulturálisra. 1991 decemberében, amikor népszavazás döntött Ukrajna függetlenné válásáról, Kárpátalja különleges státuszáról és egy Beregszász központú autonóm körzet létrehozásáról (ez utóbbival kapcsolatban meg kell jegyezni, hogy sokkal többen szavaztak az önrendelkezés mellett, mint amennyi a beregszászi járásban a magyarok részaránya!) is döntött a nép.
A kijevi vezetés az első kérdésre született pozitív válaszokat figyelembe vette, a másik két esetben azonban az ugyancsak elsöprő igen szavazatokat lassan 24 esztendeje ignorálja.
A kisebbségi helyzet romlott-e vagy javult a Porosenko/Jacenyuk-rezsim hatalomra kerülése óta?
A pontos kifejezés a megtorpant lenne talán. Viktor Juscsenko hatalomra kerülése után, tehát 2004-et követően Kijev erősen megnyirbálta a kisebbségi jogokat. Janukovics megválasztását követően eltörölték a kisebbségellenes rendelkezéseket, sőt újabb jogokkal ruházták fel a nemzeti közösségeket. Elfogadták például a nyelvtörvényt és parlamenti döntés született egy ún. magyar választókerület létrehozásáról is. A tavalyi hatalomátvételkor a parlament már másnap eltörölte a nyelvek használatáról szóló jogszabályt, s bár Olekszandr Turcsinov akkori házelnök megvétózta a honatyák határozatát, azóta egy jottányi előrelépés sem történt annak életbeléptetése érdekében, mindenki úgy tesz, mintha az a törvény nem is létezne. A múlt évi parlamenti választáskor pedig – időhiányra hivatkozva – a választókerület létrehozásáról szóló határozatot hagyták figyelmen kívül. Más területen – például az anyanyelven történő felvételizés terén a kisebbségi szervezetek, intézmények esetleges állami támogatása ügyében stb. – ugyancsak nem következett be semmilyen változás.
Mi igaz abból, hogy a magyar-ukrán határon szigorították az ellenőrzést?
Ez a hír folyamatosan felröppen, ám az illetékes határőrizeti szervek ugyancsak állandó jelleggel cáfolják azt. A személyes tapasztalat is azt igazolja, hogy nincsenek szigorítások, megfelelő úti okmány birtokában a határok szabadon átléphetők. Határzárra abban az esetben kerülhetne sor a törvények szerint, amennyiben az államfő kihirdetné a hadi állapotot.
A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) illetve Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség (UMDSZ) háborúhoz való hozzáállásában van-e valami különbség?
Nyilatkozataiban mindkét szervezet folyamatosan elítélte a kelet-ukrajnai konfliktust, folyamatosan rámutatott annak értelmetlenségére. Törvénytelenségre – például a behívók átvételének nyílt megtagadásra – azonban természetesen egyik sem szólíthatta fel a magyarságot, hiszen egyből rásütötték volna a szeparatizmus bélyegét. A különbség legfeljebb a szóhasználatok erősségében nyilvánult meg. Az UMDSZ keményebben fogalmazhatott, hiszen jelenleg a KMKSZ elnöke parlamenti képviselő és az államfő nevével fémjelzett Petro Porosenko Blokk listáján jutott mandátumhoz. Ez pedig egyfajta pártfegyelem betartására kötelezi Brenzovics Lászlót, amihez ő, nyilatkozatai alapján, tartja is magát.
Moldován Árpád Zsolt, Új Magyar Szó online
... http://karpathir.com/?p=21716 |
|
| Rendes Kis |
|
 Világpolitikai játszmák
Nehezen értelmezhető, hogy az autonómia, illetve egy ország föderalizációja miért mumus.
Számunkra, akik ebben látjuk egy nemzeti közösség megmaradásának lehetőségét, a többséggel
való békés együttélés esélyét, érthetetlen, hogy akadnak, akik még a fegyverdörgés
fenyegetettségében sem hajlandóak beismerni e máshol jól bevált gyakorlat eredményességét.
Az egyébként európai gondolkodású ukrán elnök oly elégedetten magyarázta, hogy a béke nem
hoz autonómiát Donyeck térségének, nem engedtek semmiféle ultimátumnak, mintha a szakadár
megyék elszakadását akadályozta volna meg. Decentralizációt, esetleg különleges státust
ígért. Ismerős retorika?
A világ számos pontján rendezte az autonómia a kisebbségben élők helyzetét, és sok esetben
valóban csak fegyverekkel, háborúval tudták kikényszeríteni a későbbi békét, ám azóta
beigazolódott: ez jó megoldás. Valóban vannak olyan esetek is – lásd Skócia vagy Katalónia –,
ahol az autonómiát nem tartották elegendőnek, annak megvalósulása után megjelent az új
célkitűzés, a függetlenség. Mégis, e kivételek aránya kisebb, és tulajdonképpen csak a
szabályt erősítik. Nem más államhoz akarnak csatlakozni, csupán hazát teremteni egy
népcsoportnak, melynek nincs önálló állama, s mely nem kapta meg az önrendelkezés elvárt
formáját jelenlegi hazájától.
Az autonóm tartományok jelentős részében jól megvan többség és kisebbség, virágzó gazdaságot
hoztak létre, eszük ágában sincs függetlenedni, vagy más államhoz csapódni. Jogaikat bővítenék
esetleg, több önállóságot, saját döntési hatáskört követelhetnek... Ez ördögtől való? Európában,
ahol a szubszidiaritás elvét igyekeznek érvényesíteni?
És miért mumus a föderalizmus? Európa legfejlettebb államai (Németország, Ausztria) föderális
berendezkedésűek, de szövetségi állam az Amerikai Egyesült Államok és Kanada is. Nem hullottak
szét emiatt, sőt, jobban működnek, fejlődnek, mint sok egységes nemzetállam. Miért tart mégis
ezen államformától Ukrajna vagy akár Románia? Miért érzik úgy, hogy ezáltal kevesebbé válnának?
És miért a propaganda, mely azt hiteti el állampolgáraikkal, hogy függetlenségük, egységes
államuk feladását, területük szétdarabolását hozná az új berendezkedés?
... http://erdely.ma/publicisztika.php?id=181553&cim=vilagpolitikai_jatszmak |
|
|
|
|
|
| keresztkem |
|
"..Az RMDSZ a bírság visszavonását kéri."
No, az érdekes lesz, ha a visszavonást "megejti" az ottani prefektúra, mert már vagy 4 egyházi iskola és tantestülete--pl. azt hiszem pl az abaújszántói Református Gimnázium is--már összeszedte és össze is "dobta" a himnuszbüntire szánt STEXET, ami úgy trudom, kb 300 ezer froncsó. |
|
|
| Rendes Kis |
|
Pontával szemben minden lehetséges eszközzel fel kell lépni. Frunda György őt támogatja, értsük meg az állását védi. Meg kell értenünk, hogy egészen más az ő vásárhelyi villájából szemlélni a dolgokat, mint a mi szempontunkból. Ettől még ki kell tartanunk a saját véleményünk mellett, ami döntő lehet. Az erdélyi magyarok nélkül, nem történhet változás, nélkülünk nem megy, Ha nem lépünk, eljöhet a második Mohács. Akkor Szapolyai nem avatkozott be erdélyi seregeivel a csatába, hagyta elveszni a magyar sereget. Ma Kelemen nem avatkozik be a párharcba, szívesen látná elbukni Johannist. Van egy alapvető különbség, mi nem Kelementől függünk, te nem Kelementől függsz. Lehet, hogy évek óta nem voltál szavazni, de most meg kell értened a helyzet történelmi jelentőségét!
Erdély kilencven éves ostroma a végéhez közeledik, hősies harcunk egy nagy csatán múlhat. Múlt vasárnap a régió román lakossága megmutatta, hogy még mindig kitart elvei mellett. Felelősséggel tartozunk erdélyi román barátaink felé, felelősséggel tartozunk a normális román barátaink felé is. Soha nem volt még ilyen jó alkalom, arra, hogy erősítsük a két nép közötti szálakat. Nekünk nem kell jóban lennünk az Iliescu fiókákkal, nem kell a PSD-nél kuncsorognunk az autonómiáért. A RMDSZ partnerének politikusa Ioan Rus azt mondta, támogatja az autonómiát de magyarok nélkül. Nincs szükségünk ilyen emberekre, közvetlenül a román polgárokkal kell szövetkeznünk. E szövetség megpecsételése November 16-án történhet meg. Ehhez ott kell lennünk mindannyiunknak, meg kell mutatnunk, hogy az erős közösség létezik, csak ritkán mutatkozik meg! Mert az erdélyi magyarság nem egy párt, az erdélyi magyarság minden itt élő magyar, aki megvédi jogait, megvédi utódai jövőjét!
... http://erdelyiautonomia.wordpress.com/2014/11/08/voros-hajnal-hasad/ |
|
|
| fokos |
|
|
Újabb megerősítése ez is, hogy az USA magyarellenes. |
|
|
| mpd |
|
|
És már készülődik Velence is. |
|
|
| mamácska |
|
Közzétette a Székelyföldnek autonómiát előirányzó törvénytervezetét a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) csütörtökön, ezzel a szövetség utat nyitott a tervezetről folytatandó közvita előtt.
Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke kolozsvári sajtóértekezletén rámutatott: a dél-tiroli autonómiamodellt román jogi környezetbe átültető statútummal az RMDSZ a román egységes és oszthatatlan állam keretében óhajt autonómiát biztosítani Maros, Kovászna és Hargita megyei településeknek. Ez is egyike lenne azon jogszabályoknak, amelyek a romániai magyar közösség kulturális, nemzeti identitásának megőrzéséhez szükséges törvényes garanciáit képezik – tette hozzá.
Kelemen rámutatott: az RMDSZ és a magyar közösség stabilitási tényező volt a román politikában, az is akar maradni és az autonómiastatútum sem szakadár törekvés. Kelemen Hunor szerint ebben a pillanatban a román társadalommal folytatandó „racionális” közvita és az előítéletek eloszlatása a legfontosabb: a törvénytervezet parlamenti előterjesztésére az RMDSZ nem szabott magának határidőt. |
|
|
|